Stargate
Elérhetőség: 100%
2. évad 11. rész tartalma: Szabadulás
Dr. Rush kollégái lázasan folytatják a javításokat, míg Rush és Eli megvizsgálják az egyik béna drón hajót, főleg az iránt érdeklődve, számíthatnak-e rá, hogy felélednek, ha az új vezérhajó megérkezik. Eli azonosítani tudja a drón barát-ellenség megkülönböztető szoftverét, így a saját oldalukra állítják a megbénult ellenséget. Young, Dr. Rush javaslatára, ezúttal a nakaiokkal köt üzletet - vagyis inkább megzsarolja őket: műtéti úton állítsák vissza Chloé emberi formáját; amibe azok belemennek - sejthetően azzal a hátsó szándékkal, hogy közben annyi információt szednek ki Chloé agyából egy homlokra szerelhető neurointerface-szel (ezt korábban is használták Dr. Rushon), amennyit csak tudnak. Chloé és Young is úgy ítéli meg, ez vállalható kockázat. A műtét még tart, amikor megérkezik a (nem túlságosan) várt drón vezérhajó, és egy seregnyi támadó drónt bocsát ki magából. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a támadás túl erős, és nincs remény a vezérhajó megsemmisítésére, így megy, ki merre lát (illetve tud). Az ursinik, cserébe, hogy csellel belerángattak az embereket ebbe a háborúba, egy Telfordnak sugárzott bocsánatkérés közepette feláldozzák magukat és a végleg ronccsá lett telepítőhajót, hogy időt adjanak a Végzetnek menekülni, sikertelenül próbálva ütközni a vezérhajóval. A nakaiok is úgy döntenek, egyelőre drágább az életük, mint az ősök tudása, és eltűnnek. A Végzet pajzsai és szerkezeti integritása már csak a biztonsági kockázati tartomány alatt léteznek (a térugrás ebben az állapotban már nem javasolt), amikor Scott űrkompja bedokkol Chloéval, és Brody csapata végre üzemkész állapotba helyezi a fényfeletti hajtóművet. Megszökhetnek. Az epizód vége felé többször szembesülhetünk Dr. Rush egy sokkal emberibb arcával, aki, úgy tűnik, eltökélte, hogy ezentúl vagy figyel az emberek érzelmeire, vagy legalábbis úgy tesz.
